Amikor a jövőből múlt lesz, avagy vanillásodás 2017. november 9., csütörtök - 14:29

Fürdés közben elgondolkodtam, azt' mondom leírom, mielőtt elfelejteném. (félbehagytam tegnap, most írtam végig) Bár most épp hibát kéne javítanom, amivel így is 2 napja kések (3 napja), de közbe tud jönni sok minden. Pl. ma épp annyi, hogy hazaértem, és a kis csivavánkat félig a háza alá fekve találtam meg, és nem mozdult. És már nem is fog többé.. :/

Kicsit vidámabb témára megpróbálni áttérni - elgondolkodtam, hogy én miért is szeretem a zenét; mivel ma több, mint másfél órát hallgattam és zenélgettem én is, amivel tudtam.... Szomorú zenéket..

Szóval gondolkodtam, és aztán lényegében odáig jutottam, hogy egy leépített világban a jövőben mit kezdenék?
Én számítógépes bizbasszal akarok foglalkozni. Nem kizárt, hogy egyszer viszont a számomra viszonylag távoli jövőben meghiúsulhat, hiszen fogynak a nem megújuló energiakészletei a Földnek.
Meg hát semmi nem tart örökké. És itt egy másik téma is bekapcsolódik - a pénz.

Na de sorban. Tegyük fel, hogy nem is soká, mondjuk 10 év múlva hirtelen el kéne feledkezni a számítógépekről. Na jó, ez morbid. Mi lenne a kórházakkal, stb? Akkor magánszemélyként valamiért, (pl) energiatakarékosság végett nem lehetne magad szórakoztatni otthoni számítógépezéssel - csak mondjuk a nagyobb cégeknek, vállalatoknak és közlétesítményeknek lenne állandóan elérhető az elektromos áram.

A kérdés: Mihez kezdenél?

Hú. Ez persze főleg azokra az emberekre vonatkozik, akik szabadidejükben számítógépen játszanak, interneteznek, filmeznek, stb. De ilyesmit ma már mindenki csinál, szóval ha nem is egészen, részben mindenki bele tudja magát képzelni.

És ebből jött nekem az, hogy én mit kezdenék. Ezért szeretem a kreatív hobbikat, azokat a dolgokat, amikhez nem kell internet és számítógép. Ez azért fura, mert egész nap gépezek. De van így megoldás arra, ha adott ideig, vagy soha többé nem gépezhetnék.

Ilyen a rajz. Tökre szeretek, ráadásul a mangák is ugyanúgy készülhetnének. Igaz, azt a tényt ne firtassuk, hogy szerezném én be; tegyük fel, hogy japánból, olcsón rendelhető lenne angol feliratozással kis hazánkba is. Én tökre ellennék a OnePunch-Mannal, meg a One Piece-szel, meg a többivel.
Ezen kívül a zene. Többet foglalkoznék a zenével is, és ezzel másokat is szórakoztathatnék. (Most tervezek hegedűt venni egyébként, amint legközelebb pénzhez jutok.)

Még sok ilyet mondhatnék, de - akkora tehetségem nincs viszont ilyesmikhez, hogy meg is élnék belőle - mert felmenne az értéke a kreatív hobbikat űzőknek, ha nem lehetne mobilról meg MP3 lejátszóról zenét hallgatni, főleg nem YouTube-ról letölteni a kedvenceidet, hanem élőben kéne hallgatni, a koncerten pl. Ahogy a plakátok és egyéb dolgok ára is felmenne, ha a kézzel lehetne készíteni a dolgokat főleg. Szóval a kézműves dolgok is értékesebbek lennének, tegyük fel.

Én viszont kovácsolással foglalkoznék, vagy faragással, valamilyen típusú ajándéktárgy-készítéssel, ami kézműves szakma. Az ilyesmi érdekel, de nincs rá sok lehetőségem, se pénzem, "se időm". Hobbiként művelném a mai világban max.
De ugye apám kovács, hegesztő, nála már sok mindent láttam, szép dolgokat lehet a vassal kezdeni. És ez le is kötne engem. Persze flex és inverteres hegesztő nélkül már közel sem lenne olyan egyszerű bármit alkotni, de tennék egy próbát.